Monogénesen öröklődő betegségek
Intézetünkben a monogénes betegségek háromféle típusában kínálunk PGD vizsgálatot:
- a testi kromoszómákhoz kötött (autoszomális), domináns módon öröklődő betegségek, ahol a beteg utód születésének kockázata 50%-os,
- a testi kromoszómákhoz kötött (autoszomális), recesszív módon öröklődő betegségek, ahol a beteg utód születésének kockázata 25%-os,
- és az X-kromoszómához kötött, recesszív módon öröklődő rendellenességek, ahol a beteg fiú utódok születésének kockázata 50%-os.
Autoszomális domináns öröklődésű betegségek
Az autoszomális domináns öröklődésű betegségek esetében elegendő egyetlen megváltozott génpéldányt (mutációt) örökölni ahhoz, hogy a születendő gyermek érintett legyen az adott betegségben. A megváltozott gén domináns a normál gén felett, a mutáció pedig a testi – autoszomális – kromoszómákat érinti. A férfiak és a nők egyformán érintettek lehetnek. Domináns öröklődésű betegséget csak a betegséggel érintett személy örökítheti tovább.
Testi kromoszómákhoz kötött, dominánsan öröklődő és PGD-vel kizárható betegségek például a Marfan-szindróma nevű kötőszöveti rendellenesség, a 40 éves kor után jelentkező, gyors szellemi és testi leépülést okozó Huntington-kór, a korai gyermekkorban potenciálisan halálos, izomgyengeséget okozó Dystrophia myotonica, vagy éppen a vakságot okozó retinadegeneráció, a Retinitis pigmentosa domináns változata. Ezeken kívül még több mint százféle autoszomális domináns betegség ismert, amelyek nagy része az intézetükben elvégezhető PGD vizsgálattal szintén elkerülhető.
Autoszomális recesszív öröklődésű betegségek
Az autoszomális recesszív öröklődésű betegségek esetében az érintetté váló utódok két megváltozott génpéldányt örökölnek, mindkét szülőtől egy-egy mutációt (recesszivitás). Azok a gyermekek, akik csak egy megváltozott génpéldányt örökölnek szüleiktől, tünetmentes hordozók lesznek az adott betegség szempontjából. Ez a leggyakoribb öröklésmenet – a mutációk ilyenkor is a testi kromoszómákat érintik.
Testi kromoszómákhoz kötött, recesszíven öröklődő és PGD-vel kizárható betegségek például az elsősorban a tüdőt érintő, gyakran halálos kimenetelű megbetegedés, a cisztás fibrózis, a súlyos szellemi fogyatékossággal járó anyagcserezavar, a Tay-Sachs betegség, a vérszegénység egyik súlyos formája, a β-thalassemia, a mentális károsodással is járó anyagcsere-betegség, a fenilketonúria, a vörösvérsejtek egyik ismert rendellenessége, a sarlósejtes vérszegénység, valamint a mukopoliszacharidózis (MPS) bizonyos formái. Ezeken kívül még több mint háromszázféle autoszomális recesszív betegség ismert, amelyek az intézetükben elvégezhető PGD vizsgálattal szintén elkerülhetők.
A recesszív betegség általában két hordozó, tünetmentes szülő gyermekénél jelenik meg.
X-kromoszómához kötött, recesszív öröklődésű rendellenességek
Az X-kromoszómához kötött, recesszív öröklődésű rendellenességek esetében az X-kromoszóma valamelyik génjét érinti az elváltozás. Fiúknál – tekintve, hogy nekik csak egyetlen X-kromoszómájuk van – hordozó anya esetén 50%-os eséllyel alakulhat ki betegség. Ritka esetben a hordozó nőknél is megjelenhet betegség (a normál X-kromoszóma inaktivációja esetén), még ritkább – szinte elő sem forduló – esetben pedig mindkét X-kromoszómában jelen lehet egy adott mutáció.
Az X-kromoszómához kötött, recesszíven öröklődő és PGD-vel kizárható rendellenességek közé tartozik például a HPRT enzim hiánya miatt kialakuló Lesch-Nyhan szindróma, a korai gyermekkorban halálhoz vezető izomelhalás, a Duchenne-féle izomdisztrófia, a vérzékenység két típusa, a hemofília A és B, a szellemi fogyatékossággal járó törékeny (fragilis) X-szindróma, valamint a mukopoliszacharidózis (MPS) egy másik formája, a Hunter-szindróma. Ide tartozik még számos további, ritkábban előforduló és ezért kevésbé ismert betegség is. Amennyiben egy nő édesapja ilyen típusú betegségben szenved vagy szenvedett, ő maga biztosan hordozó. A beteg férfiak fiaiknak nem tudják átadni a betegséget okozó mutáns gént.
Számbeli és szerkezeti kromoszóma-rendellenességek
Számbeli eltérések
A PGD segítségével egyaránt elkerülhető a Klinefelter-szindróma (XXY), a Turner-szindróma (X), a tripla X (XXX), illetve a dupla Y (XYY) szindrómák tovább örökítése is. A férfiakat érintő Klinefelter-szindróma leggyakrabban előforduló változatában az X-kromoszómából van jelen plusz példány, így a szervezet összes testi sejtje két X és egy Y-kromoszómát hordoz. A kizárólag nőknél előforduló Turner-szindróma nagyjából felénél monoszómiás betegségről van szó, a testi sejtek tehát csak egyetlen X-kromoszómát hordoznak. Tripla X-szindróma esetén az X-kromoszóma egy plusz példánya van jelen a nők összes testi sejtjében, a dupla Y-szindróma pedig az Y-kromoszóma egy plusz példányának jelenléte miatt alakul ki férfiakban.
A további, testi kromoszómákat is érintő – és PGD-vel szintén elkerülhető – kromoszóma-rendellenességről itt olvashat bővebben..
Szerkezeti eltérések
Kiegyensúlyozott transzlokáció
A kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó egyének általában nem érintettek, és nincsenek tudatában annak, hogy hordozók. A gyermekvállalás során azonban mindez mégis problémát okozhat, mert a születendő gyermek már nem csak kiegyensúlyozott, hanem kiegyensúlyozatlan transzlokációt is örökölhet. Ebben az esetben valahol már egy felesleges kromoszómaszakasz lesz jelen, vagy az egyik kromoszómából hiányozni fog egy darab. A kiegyensúlyozott transzlokációk szülőkben való jelenlétére általában a spontán vetélések, a meddőség vagy egy korábbi terhességnél felfedezett kiegyensúlyozatlan transzlokáció kivizsgálása során szokott fény derülni
Kiegyensúlyozatlan transzlokáció
A kiegyensúlyozatlan transzlokációt hordozó magzatok általában magzati korban elhalnak, így vetélés következik be. Amennyiben megszületnek, a gyermekek tanulási nehézségekkel, fejlődésbeli elmaradásokkal és testi károsodásokkal küzdhetnek: a tünetek súlyossága attól függ, hogy pontosan mely kromoszómák mely szakaszai az érintettek, illetve milyen mennyiségben hiányzik vagy van jelen felesleges kromoszómaanyag. PGD-vel mindez elkerülhető, így ha valamely szülő kiegyensúlyozott kromoszóma transzlokációt hordoz, érdemes elvégeztetniük a preimplantációs diagnosztikai vizsgálatot.
A kromoszóma-rendellenességek fajtáiról és a kromoszóma-vizsgálatokról itt olvashat bővebben: A meddőség genetikai háttere.